Ugyanakkor vegyük észre, hogy nagypapi helyesen ismerte fel, hogy a mai tinipicsák szemében valaki csak akkor lesz figyelemre méltó, ha valami szokatlan, netán extrém tulajdonsága van. Vagy legalább olyan a dumája, amitől mindenki a földbe áll. Úgyhogy csatlakozom nagyfater véleményéhez: apjafaszát a kis rüfkének!
Amikor én voltam fiatal, akkor a tinipicsák szemében úgyanúgy csak az volt figyelemre méltó, akinek valami szokatlan vagy extrém tulajdonsága volt. A tinipicsák régebben sem voltak jobbak!
Ez a kis mese valahogyan annyira igaz… Drága nagymamám sztorijait kívülről fújjuk, aztán időnként bekattan neki valami, és egy eddig nem hallott “régiséggel” jön elő. Utána persze vissza a klasszikusokhoz.
Nálunk ugyan hiányzik az “érdekbeszélgetés”, és ezzel az alaphelyzet bukott, de más színben, más formában olyan nagyon is valós és sajátnak érezhető ez a napirajz is.
Köszi Grafit!
u.i.: A falon lógó kép alapján a nagyinak lángoló vörös haja volt …
u.i.: A falon lógó kép alapján a nagyinak lángoló vörös haja volt …
Az nem a kisunoka? Kicsiny gyermekkorban elkapott pillanat, papi kedvenc képe kedvenc unokájáról, ezért függesztette ki. Drága unoka már csak ezért sem szeret papival beszélgetni, mert szégyelli a képet, de már nem is kéri, hogy vegye le, mert belefáradt, meg amúgy is már kezdi kinőni a kisgyerekkori ciki pillanatok szégyellését.
amúgy lány egyáltalán az onoka?
A mai indexes Napirajz (Miben) istenkirály! Csak nem a hátizsákjában.
Jessza, ez pont a szülinapomon esett be!
Az utolsó képre azért vártam volna, hogy a szövegbuborék ne takarja el a képet, hanem pl. egy füstölgő fejű némbert ábrázoljon.
Kislány elég korán prostituálódik, elég alacsony tarifáért.
Különben meg miért nem nagyi szopta le valamelyik másik tevehajcsárt?
A tevét.
Nem is Göteborgon, hanem Ho Si Minh-városon keresztül……E…..!!!!!!!!!
Ugyanakkor vegyük észre, hogy nagypapi helyesen ismerte fel, hogy a mai tinipicsák szemében valaki csak akkor lesz figyelemre méltó, ha valami szokatlan, netán extrém tulajdonsága van. Vagy legalább olyan a dumája, amitől mindenki a földbe áll. Úgyhogy csatlakozom nagyfater véleményéhez: apjafaszát a kis rüfkének!
Amikor én voltam fiatal, akkor a tinipicsák szemében úgyanúgy csak az volt figyelemre méltó, akinek valami szokatlan vagy extrém tulajdonsága volt. A tinipicsák régebben sem voltak jobbak!
Nagy idők kamuja
Az akkor még Konstantinápoly volt, vagy inkább Bizánc.
Ez a kis mese valahogyan annyira igaz… Drága nagymamám sztorijait kívülről fújjuk, aztán időnként bekattan neki valami, és egy eddig nem hallott “régiséggel” jön elő. Utána persze vissza a klasszikusokhoz.
Nálunk ugyan hiányzik az “érdekbeszélgetés”, és ezzel az alaphelyzet bukott, de más színben, más formában olyan nagyon is valós és sajátnak érezhető ez a napirajz is.
Köszi Grafit!
u.i.: A falon lógó kép alapján a nagyinak lángoló vörös haja volt …
u.i.: A falon lógó kép alapján a nagyinak lángoló vörös haja volt …
Az nem a kisunoka? Kicsiny gyermekkorban elkapott pillanat, papi kedvenc képe kedvenc unokájáról, ezért függesztette ki. Drága unoka már csak ezért sem szeret papival beszélgetni, mert szégyelli a képet, de már nem is kéri, hogy vegye le, mert belefáradt, meg amúgy is már kezdi kinőni a kisgyerekkori ciki pillanatok szégyellését.
nagypapi helyreteszi a kis rufket, meg a nagyot is.
a megyebáli vizimalom kasirban?!
nem értem…